magyar » cseh | 53 [ötvenhárom] | Üzletek

53 [padesát tři] Obchody

Keresünk egy sportüzeltet.	Hledáme obchod se sportovními potřebami.
Keresünk egy hentest.	Hledáme masnu / řeznictví.
Keresünk egy gyógyszertárat.	Hledáme lékárnu.
Ugyanis egy futballabdát akarunk venni.	Chceme totiž koupit fotbalový míč.
Ugyanis szalámit akarunk venni.	Chceme totiž koupit salám.
Ugyanis gyógyszereket akarunk venni.	Chceme totiž koupit léky.
Keresünk egy sportüzletet, hogy egy futballabdát vegyünk.	Hledáme obchod se sportovními potřebami, protože chceme koupit fotbalový míč.
Keresünk egy hentest, hogy szalámit vegyünk.	Hledáme řeznictví, protože chceme koupit salám.
Keresünk egy gyógyszertárat, hogy gyógyszereket vegyünk.	Hledáme lékárnu, protože chceme koupit léky.
Keresek egy ékszerészt.	Hledám klenotnictví.
Keresek egy fényképész üzletet.	Hledám foto-potřeby.
Keresek egy cukrászdát.	Hledám cukrárnu.
Ugyanis egy gyűrűt szándékozom venni.	Chci totiž koupit prsten.
Ugyanis egy filmet szándékozom venni.	Chci totiž koupit film.
Ugyanis egy tortát szándékozom venni.	Chci totiž koupit dort.
Keresek egy ékszerészt, hogy vegyek egy gyűrűt.	Hledám klenotnictví, protože chci koupit prsten.
Keresek egy fényképész üzletet, hogy vegyek egy filmet.	Hledám foto-potřeby, protože chci koupit film.
Keresek egy cukrászdát, hogy vegyek egy tortát.	Hledám cukrárnu, protože chci koupit dort.

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?